Assisi zarándokút   Fôoldal  Idôjárás A zarándokút állomásai

„Ferenc, Ferenc, menj és javítsd meg a házamat, mert látod, hogy romokba dől.”

Link: Assisi Szent Ferenc élete és munkássága

Remeteségek a zarándokúton

MONTEPAOLO remetesége
Történelmi dokumentumok bizonyítják, hogy Szent Ferenc tanítványai Montepaolo-ban voltak 1220. elôtt. Egy egyszerű remeteségben laktak, amelyet a Dovadola-hoz közeli Szent András kolostor szerzetesei hagytak el. A talaj (ún. (“calanco” típusú talaj ) rétegződése és porhanyóssága következtében a terület sokat szenvedett az esôzések okozta talajeróziótól. Hasonló történt abban a remeteségben is, ahol Szent Antal lakott 1221. tavaszától 1222. ôszéig.
További részletek olasz nyelven: Eremo di Montepaolo

CAMALDOLI remetesége
A XI. század elején Európát politikai küzdelmek dúlták fel. Az egyház is részt vett ezekben az eseményekben és a kolostori élet maga is feltételhez kötött volt. Szent Romuáld, a ravennai S. Apollinare in Classe-kolostor szerzetese újra indítványozta a hívôk eredeti elhivatottságát az Evangéliumhoz való radikális hűséghez és a belsô szabadsághoz, amelyet nem az emberek vagy a szigorú fegyelmi szabályok biztosítanak, hanem a Szentlélekhez való hűség. Egy nagy ember volt, aki példás evangéliumi tanítást adott a hatalomért küzdô társadalomnak.

Camaldoli, Sacro Eremo di Camaldoli: kolostor és remetetelep Arezzótól északra (Itália), a kamalduliak anyakolostora. - Szt Romuald 1012-ben alapította az 1111 m magasságban lévő Campo Amabile nevű helyen. A Színeváltozásról nevezett kis kápolna köré 5 remetecellát épített, elöljárót állított, és társait szigorú böjtre, hallgatásra, a cellában és a magányban való kitartásra kötelezte.
Első, 1027-ben fölszentelt templomát 1658-ben barokk stílusban átépítették. - Romuald e remeteségtől kb. 5 km távolságban, 818 m magasban az arezzói Maldo gróftól (a közeli gyógyforrásról Fontebuonónak nevezett helyen) kapott egy épületet (Casa Maldoli), melyet utazóknak menedékházzá és megbetegedett remeték szállásává alakított át (itt látható 2000-ben is Itália egyik legrégibb és legszebb patikája). Romuald szándéka szerint e ház a remeteség világiakkal szükséges érintkezését szolgálta, s „kiszűrve a világ zaját” biztosította magányuk zavartalanságát. Camaldoli a remete-kolostorok mintája lett. 1110 körül 32 monostor, 3 remeteség és 2 apácakolostor tartozott hozzá. - Az 1930-as évek óta folyik a rend történetének földolgozása, komoly patrisztikus, lelkiségi, liturgiai kutatás. Legjelentősebb tudósai Anselmo Giabbani, Benedetto Calati, Giuseppe Cassiamani. Nagy támogatójuk volt G. B. Montini, a későbbi VI. Pál pápa (1963-78). Az általános káptalan 1981-ben átdolgozta a konstitúciókat, melynek értelmében a remeteségben is, s főként Fontebuono monostorában tudományos kurzusok, konferenciák, ökumenikus találkozók követik egymást. Itt szerkesztik a 3 havonta megjelenő lelkiségi, monasztikus folyóiratot a Vita Monasticát. – 2000-ben 20 remeteházban 10 remete él, több ezer kötetes könyvtár áll rendelkezésükre.
[forrás: http://lexikon.katolikus.hu/C/Camaldoli.html]
További részletek olasz nyelven: Eremo di Camaldoli
Szent Romuáld

LA VERNA remetesége
Egyike a legjobban ismert kultikus helyeknek Olaszországban. 1213-ban Szent Ferenc ajándékként kapta Cattani gróftól azt a hegyet, ahol ma La Verna található. Ferenc azonnal megkedvelte ezt a helyet mert békés és csendes volt, alkalmas az önmegtartóztató , aszkétikus magányban való ottélésre. Valójában itt szerezte a stigmákat 1224. szeptember 14-én. La Verna jelentôségét az Assisi-be történô zarándoklatokban a remeteség fôbejáratának kapujának kôvéve vésett szavak összegzik: “Non est in toto sanctior orbe mons” („Nincsen több szent hegy a világon.”) .
További részletek olasz nyelven: Eremo della Verna

CASELLA remetesége
A Casella-i remeteséget Casentino és Valtiberina között, az Alpe di Catenaia erdeiben alapították. Ferenc halála elôtt, Assisi-ba menet szamaráról leszállva térdre borul s forró imádság után megáldja a szent hegyet s e szavakkal int neki végbúcsút: “Ég veled Isten hegye, szent hegy, mons coagulatus, mons pinguis, mons in quo beneplacitum est Deo habitare. Addio Monte Alverna. Áldjon meg az Atya Isten, a Fiú Isten, a Szentlélek Isten! Béke veled! Nem látjuk többé egymást.”
További részletek olasz nyelven: Eremo della Casella

CERBAIOLO remetesége
A 861 t.sz.f.m.-on fekvô középkori remeteség olyan területen fekszik, amely igen gazdag természetes szakadékokban és forrásokban. Nem messze fekszik a Sinigiola folyótól és egy hegyi szakadékra néz. Helyzete és alakja hasonló a La Verna-i remeteségéhez, még a Cerbaiolo-ban található kis sziklatű is emlékeztet a Casentino-ban található Penna hegyre, az emberek ezért úgy tartják, hogy : “aki látta La Verna-t és nem látta Cerbaiolo-t, az látta az anyát, de nem látta a fiát”. Nem tudjuk, hogy Ferenc lakott-e ezen a helyen, de az biztos, hogy Szent Antal szeretett idejönni imádkozni.
További részletek olasz nyelven: Eremo di Cerbaiolo

MONTECASALE remetesége
Montecasale remetesége (706 t.sz.f.m.-on) a Val d’Afra völgyben fekszik, a Tiberis folyó Alta Valle völgye és a Metauro folyó Alta Valle völgye között. A hagyományok szerint Szent Ferenc alapította 1213-ban miután Città di Castello püspökétôl, Giovannitól ajándékba kapta a birtokot a rajta lévô épületekkel együtt. A remeteséggel kapcsolatban a ferences forrás, a „Fioretti” 26. fejezete azt a történetet ismerteti hogyan térít meg Szent Ferenc három rablógyilkost, kikbôl barátok lesznek. Egyikük az életszentségben kiváló tökéletességre tesz szert, s csodálatos látomásban is részesül.
További részletek olasz nyelven: Eremo di Montecasale

BUONRIPOSO remetesége
Nem messze Città di Castello városától, a Sant’Angiolino domb által elrejtve, a Tiberis jobb oldalán, sűrű gesztenye-erdô közepén található. Ránk hagyományozódott, hogy 1213-ban Ferenc kapott egy kis kápolnát Cristiano Guelfucci-tól, az azt övezô „kerttel” együtt, ahol a ferencesek megtelepedtek. Megtekinthetô az a szoba, amelyet Ferenc használt 1213-ban.
További részletek olasz nyelven: Eremo di Buonriposo

CARCERI remetesége
A régi, XIV. századi remeteséget, amely Assisi-tôl 5 km-re, a Subasio hegyre vezetô út mentén helyezkedik el, egy kis templom mellett építették fel, ahová Szent Ferenc járt tanítványaival imádkozni, visszavonulva egyfajta „misztikus” börtönbe. Úgy tünik, hogy a remeteség neve “Eremo delle Carceri” a „carcere” szóval kapcsolatos, ami „szent menedékhelyet” jelent. Kezdetben csak egy kis oratórium állt ott, Ferenc nagyon szeretett ott vezekelni és elmélkedni.

"Ferenc, miután lélekben egészen átalakult, de testben a régi maradt, feladta apuliai útjának tervét, és ezentúl szüntelenül azon igyekezett, hogy akaratát az isteni akarathoz igazítsa. Ezért egy időre visszavonult a világtól és a kereskedéstől, és azon volt, hogy Jézus Krisztust minél bensőségesebben a szívébe zárja. Miként az okos kereskedő, a megtalált drágagyöngyöt elrejtette a csúfolkodók szeme elől, és iparkodott azt mindene feláldozása árán birtokba venni. Élt akkoriban Assisi városában egy vele egykorú ifjú, akit mindenki másnál jobban kedvelt, és akit a kölcsönös szereteten alapuló barátság címén méltónak talált arra is, hogy legbensőbb titkaiba beavassa. Ezt gyakran magával vitte távoleső és elmélkedésre alkalmas helyekre, elhitetvén vele, hogy ott nagy és értékes kincsnek jutott a nyomára. Az ifjú örömmel hallotta ezt, és kíváncsiságtól sarkallva mindig kész örömest tartott vele. Volt a város közelében egy barlang. Legtöbbször ide irányozták lépteiket, miközben a kincsről beszélgettek. Isten embere, aki már szent volt - mert szent volt a szándéka -, egy napon szintén ebbe a barlangba vonult, s mialatt társa kint várakozott, ő a lélek újszerű és eddig még nem tapasztalt hevületében imádta az Atyát a rejtekben. Örült neki, hogy senki sem tudja, mi történik ott bent, és a jobb kedvéért bölcsen eltitkolva a jót, szent elhatározásában egyedül Istenhez fordult tanácsért. Buzgón imádkozott, hogy az örök és igaz Isten irányítsa lépteit, és tanítsa meg őt akarata teljesítésére. Közben nagy szorongást állott ki, és mindaddig nem tudott megnyugodni, amíg csak tettekre nem váltotta azt, ami szívében megfogant. Közben a legkülönbözőbb gondolatok hullámoztak lelkében, és egészen felkavarták őt. Belül égett az isteni tűz lángolásától, és a lelkét betöltő szent hevületet hiába próbálta kifelé titkolni. Másrészt nagyon bántotta, hogy súlyosan vétkezett, és haragra ingerelte az isteni fölség szemét. Sem a múlt, sem a jelen bűnei nem szereztek neki többé gyönyörűséget. De még nem bízott egészen magában, hogy a jövő dolgaiban meg tudja magát tartóztatni. Érthető tehát, hogy amikor visszatért barátjához, annyira el volt gyötörve, hogy egészen más embernek látszott, mikor belépett, és másnak, mikor kijött."
1 Cel 6 (Celanói Tamás: Szent Ferenc első életrajza)
További részletek olasz nyelven: Eremo delle Carceri

 

 

Fôoldal